A mell (emberi anatómia): kép, funkció, állapotok, & Tovább

Tartalomjegyzék:

A mell (emberi anatómia): kép, funkció, állapotok, & Tovább
A mell (emberi anatómia): kép, funkció, állapotok, & Tovább
Anonim
mell
mell

Képforrás

A mell a mellkasi (mellkasi) izmok feletti szövet. A nők mellei speciális szövetből készülnek, amely tejet (mirigyszövetet), valamint zsírszövetet termel. A zsír mennyisége határozza meg a mell méretét.

A mell tejtermelő része 15-20 részre, úgynevezett lebenyre tagolódik. Az egyes lebenyeken belül vannak kisebb struktúrák, úgynevezett lebenyek, ahol a tej termelődik. A tej apró csövek hálózatán, úgynevezett csatornákon halad keresztül. A csatornák összekapcsolódnak és nagyobb csatornákká állnak össze, amelyek végül kilépnek a bőrből a mellbimbóban. A mellbimbót körülvevő sötét bőrterületet bimbóudvarnak nevezik.

A kötőszövet és az ínszalagok támasztják a mellet és formáját adják. Az idegek érzékelést biztosítanak a mellnek. A mell vérereket, nyirokereket és nyirokcsomókat is tartalmaz.

Előproblémák

  • Mellrák: A rosszindulatú (rákos) sejtek abnormálisan szaporodnak az emlőben, és kezelés nélkül a test többi részére is átterjednek. A mellrák szinte kizárólag nőknél fordul elő, bár a férfiak is érintettek. Az emlőrák jelei közé tartozik a csomó, véres mellbimbóváladék vagy bőrelváltozások.
  • Ductal carcinoma in situ (DCIS): Mellrák a ductus sejtekben, amely nem hatolt mélyebbre és nem terjedt át a szervezetben. A DCIS-szel diagnosztizált nőknél nagy a valószínűsége a gyógyulásnak.
  • Lebenyes karcinóma in situ (LCIS): Bár az LCIS-t karcinómának nevezik, amely a tejtermelő lebenysejtekben fordul elő, nem támadja meg és nem terjed el, és nem valódi rák. Az LCIS-ben szenvedő nőknél azonban nagyobb valószínűséggel alakul ki invazív emlőrák a jövőben.
  • Invazív duktális karcinóma: Mellrák, amely a ductus sejtekben kezdődik, de azután mélyebben behatol a mellbe, és magában hordozza a test többi részébe való átterjedésének lehetőségét (metasztázis). Az invazív duktális karcinóma az invazív emlőrák leggyakoribb típusa.
  • Invazív lebenyes karcinóma: Mellrák, amely a tejtermelő lebenysejtekben kezdődik, majd mélyebben behatol a mellbe, és magában hordozza a test többi részébe való átterjedésének lehetőségét (metasztázis). Az invazív lobuláris karcinóma az emlőrák nem gyakori formája.
  • Egyszerű emlőciszta: Jóindulatú (nem rákos), folyadékkal teli zsák, amely általában a 30-as vagy 40-es éveikben járó nőknél alakul ki. Az emlőciszták érzékenységet okozhatnak, és kiürülhetnek.
  • Mell fibroadenoma: Az emlő nagyon gyakori, nem rákos szolid daganata. A tipikus fibroadenoma fájdalommentes, mozgékony csomót hoz létre a mellben, és leggyakrabban a 20-as vagy 30-as éveikben járó nőknél fordul elő.
  • Fibrocisztás emlőbetegség: Gyakori állapot, amelyben a nem rákos emlőcsomók kényelmetlenné válhatnak, és méretük megváltozhat a menstruációs ciklus során.
  • Az emlő szokásos hiperpláziája: Az emlőbiopszia normál megjelenésű, nem rákos duktális sejteket mutathat, amelyek abnormálisan szaporodnak. A szokásos hiperplázia jelenléte kismértékben növelheti egy nő élete során a mellrák kockázatát.
  • Atípusos emlőhiperplázia: Rendellenes megjelenésű sejtek szaporodnak el az emlőcsatornákban (atípusos duktális hiperplázia) vagy lebenyekben (atípusos lebenyes hiperplázia), amelyeket néha emlőbiopszia fedez fel. Bár az állapot nem rákos, az atípusos hiperpláziában szenvedő nőknél négy-ötször nagyobb a mellrák kialakulásának kockázata, mint azoknál a nőknél, akiknél nincs emlőrendellenesség.
  • Intraduktális papilloma: Nem rákos, szemölcsszerű emlőtömeg, amely a mellcsatornákban nő. Az intraduktális papillómák csomóként érezhetők, vagy tiszta vagy véres folyadék szivároghat ki a mellbimbóból.
  • Adenosis az emlőben: A mell lebenyeinek nem rákos megnagyobbodása. Az adenozis a mammográfiás felvételeken mellráknak tűnhet, ezért biopsziára lehet szükség a mellrák kizárásához.
  • Phyllodes-daganat: Ritka, általában nagyméretű, gyorsan növekvő emlődaganat, amely ultrahangon fibroadenómának tűnik. A Phyllodes daganatok lehetnek jóindulatúak vagy rosszindulatúak, és leggyakrabban 40 év körüli nőknél alakulnak ki.
  • Zsírnekrózis: A mell zsíros részének sérülésére válaszul hegszövet csomó képződhet. Ez a tömeg a vizsgálaton vagy a mammográfiás vizsgálaton mellráknak tűnhet.
  • Mastitis: A mell gyulladása, amely vörösséget, fájdalmat, melegséget és duzzanatot okoz. A szoptató anyák nagyobb kockázatnak vannak kitéve a tőgygyulladás kialakulásának, amely általában fertőzés következménye.
  • Elő meszesedése: A kalcium lerakódások az emlőben gyakori lelet a mammográfiás vizsgálatok során. A kalcium mintázata rákra utalhat, ami további vizsgálatokhoz vagy biopsziához vezethet.
  • Gynecomastia: A férfi mellek túlfejlődése. A gynecomastia újszülötteket, fiúkat és férfiakat érinthet.

Mellteszt

  • Fizikális vizsgálat: Ha megvizsgálja a mellet és a közeli hónaljszövetet csomók, bőrelváltozások, mellbimbóváladék vagy nyirokcsomók szempontjából, az orvos bármilyen rendellenességet észlel a mellben. Általában megjegyzik a mellcsomók jellemzőit, például méretét, alakját, szerkezetét.
  • Mammogram: A mammográfiás gép minden emlőt összenyom, és kis dózisú röntgenfelvételeket készít. A mammográfia a leggyakrabban használt teszt az emlőrák korai felismerésére vagy szűrésére.
  • Digitális mammográfia: Olyan mammográfia, amely minden emlő elektronikus képét digitális, számítógéppel olvasható formátumban tárolja. Ez eltér a hagyományos filmes mammográfiától, ahol a képeket közvetlenül a filmre hozzák létre.
  • Diagnosztikai mammográfiás vizsgálat: A rutin mammográfiás vizsgálaton túlmenően további mammográfiás vizsgálatokra lehet szükség a kóros mammográfiás vizsgálat vagy az emlő rendellenességének értékeléséhez.
  • Mell ultrahang: A bőrre helyezett eszköz nagyfrekvenciás hanghullámokat ver vissza a mellszöveten keresztül. A jelek képpé alakulnak egy videoképernyőn, így az egészségügyi szolgáltatók láthatják a test belsejében lévő struktúrákat. Az emlő ultrahangvizsgálatával gyakran megállapítható, hogy a csomó folyadékból (cisztából) vagy szilárd anyagból áll-e.
  • Mell mágneses rezonancia képalkotás (MRI-vizsgálat): Az MRI-szkenner nagy teljesítményű mágnest és számítógépet használ, hogy részletes képeket készítsen a mellről és a környező struktúrákról. Az emlő MRI-k további információkat adhatnak a mammográfiás vizsgálatokhoz, és csak meghatározott esetekben ajánlottak.
  • Mell biopszia: Kis szövetmintát vesznek a mell egy abnormálisnak tűnő területéről, amelyet fizikális vizsgálaton, mammográfiás vizsgálaton vagy más képalkotó vizsgálat során észlelnek, és rákos sejteket vizsgálnak. A biopszia tűvel vagy kisebb műtéttel is elvégezhető.
  • Finomtűs aspirációs (FNA) emlőbiopszia: Az orvos vékony tűt szúr be a mell egy abnormálisan megjelenő területére, és kiszívja (leszívja) a folyadékot és a mellszövetet. Ez a biopszia legegyszerűbb típusa, és leginkább a mellben könnyen érezhető csomók kezelésére használják.
  • Magtűs mellbiopszia: Egy nagyobb, üreges tűt szúrnak be a mellmasszába, és egy cső alakú mellszövetdarabot (magot) húznak ki belőle. A magbiopszia több mellszövetet biztosít az értékeléshez, mint az FNA biopszia.
  • Sztereotaktikus emlőbiopszia: Olyan emlőbiopszia, amelyben számítógépes képek segítenek az egészségügyi szolgáltatónak elérni a kóros mellszövet pontos helyét a minta eltávolításához.
  • Sebészeti biopszia: Műtét javasolt a mellcsomó egy részének vagy egészének eltávolítására a rák ellenőrzése érdekében.
  • Őrszemcsomó-biopszia: A biopszia olyan típusa, amelyben az egészségügyi szolgáltató megtalálja és eltávolítja azt a nyirokcsomó(ka)t, amelyekben az elsődleges daganat a legnagyobb valószínűséggel terjed. Az ilyen típusú biopszia segít meghatározni a rák terjedésének valószínűségét.
  • Duktogram (galaktogram): Vékony műanyag csövet helyeznek a mellbimbóban lévő csatornába, és kontrasztfestéket fecskendeznek a mellbe, hogy az egészségügyi szolgáltató megtekinthesse a mellcsatornákat. A duktogram segíthet azonosítani a véres mellbimbóváladék okát.
  • Bimbókenet (bimbóváladékvizsgálat): A mellbimbóból kiszivárgott véres vagy rendellenes folyadék mintáját mikroszkóp alatt megvizsgálják, hogy megállapítsák, nincs-e jelen rákos sejt.
  • Légcsatorna öblítés: Steril vizet fecskendeznek be a mellbimbócsatornákba, majd összegyűjtik és megvizsgálják a rákos sejteket. Ezt a kísérleti tesztet csak olyan nőknél alkalmazzák, akikről ismert, hogy magas a mellrák kockázata.

Mellkezelések

  • Lumpectomia: Sebészeti beavatkozás a mellcsomó (amely lehet mellrák) és néhány normális szövet eltávolítása a körülötte. Sok korai emlőrákot műtéti úton távolítanak el lumpectomiával, nem pedig mastectomiával.
  • Mastectomia: műtét a teljes mell eltávolítására. Radikális mastectomia során a mellkasfal izomzatának egy részét és a környező nyirokcsomókat is eltávolítják.
  • Hónaljnyirokcsomók disszekciója: A mellrák által érintett hónaljnyirokcsomók műtéti eltávolítása. Ezek a nyirokcsomók az átjárót jelentik a rákos sejtek számára, hogy átterjedjenek a test többi részébe.
  • Kemoterápia: A rákos sejtek elpusztítására szolgáló tabletták formájában vagy vénákon keresztül beadott gyógyszer. Kemoterápia adható a rák méretének csökkentésére, illetve annak elterjedésének vagy visszatérésének esélyének csökkentésére.
  • Sugárterápia: A gép által a mellre, a mellkasfalra és a hónaljra irányított nagy energiájú sugárzási hullámok elpusztíthatják a műtét után megmaradt rákos sejteket (külső sugársugárzás). A sugárzás úgy is leadható, hogy radioaktív anyagot helyezünk a szervezetbe (brachyterápia).
  • Mell rekonstrukció: Ha egy egész emlőt vagy nagy mennyiségű emlőszövetet távolítanak el, például mastectomia után, az emlő rekonstruálható implantátum vagy a saját testéből származó szövet segítségével.
  • Antibiotikumok: Baktériumok által okozott tőgygyulladás esetén az antibiotikumok általában meg tudják gyógyítani a fertőzést.
  • Mellplasztika: Műtét a mellek méretének növelésére vagy alakjának javítására mesterséges implantátummal.
  • Mellkisebbítés: műtét a mellek méretének csökkentésére. Nőknél ezt gyakran azért teszik, hogy enyhítsék a nyak- vagy hátfájást a kivételesen nagy mellek miatt. A férfiak is kérhetik a mellkisebbítést gynecomastia miatt.

Ajánlott:

Érdekes cikkek
Személyes legjobb: Q&A Julianne Hough-val
Olvass tovább

Személyes legjobb: Q&A Julianne Hough-val

Ha a filmes karrierje a jelenlegi pályán marad – szárnyal –, a 24 éves Julianne Hough-ot hamarosan vezető hölgyként ismerheti meg, nem csak country zenei sztárként, az ABC Dancing with the Stars című műsorában, egykori patásként, fitneszguruként, vagy akár Ryan Seacrest tévéműsorvezető barátnője.

Q&A Jessica Albával
Olvass tovább

Q&A Jessica Albával

Jessica Albát valószínűleg a Sötét angyal, a Fantasztikus négyes és a Little Fockers sztárjaként ismeri. De a Golden Globe-jelölt színésznő, valamint a 4 éves Honor és a 18 hónapos Haven édesanyja ugyanúgy szenvedélyesen rajong egy új szerepért:

Q&A Soleil Moon Frye-vel
Olvass tovább

Q&A Soleil Moon Frye-vel

Befejezi a harmadik trimeszterét – és bármelyik nap esedékes! hogy érzed magad? "Jól vagyok! Határozottan zsonglőrködöm az egészben, mi két gyerekkel, ami nagyon sok terhesség alatt. De nagyon izgatott vagyok. Fiúnk lesz [a férje producer Jason Goldberg]