Parkinson-kór kutatása & Új kezelések

Tartalomjegyzék:

Parkinson-kór kutatása & Új kezelések
Parkinson-kór kutatása & Új kezelések
Anonim

A Parkinson-kórral kapcsolatos kutatások figyelemreméltó előrehaladást értek el. Nagyon reális a remény arra, hogy az okokat, akár genetikai, akár környezeti eredetűek, azonosítják, és ezeknek az okoknak az agyműködésre gyakorolt pontos hatásait megértik.

A kutatók folytatják a Parkinson-kór új kezelési módjainak kifejlesztését, amelyek valódi reményt adnak a betegségben szenvedőknek. Néhány jelenleg vizsgált kezelés magában foglalja a magzati sejt transzplantációt, az őssejtek használatát és a génterápiát.

Mi az a magzati sejttranszplantáció?

A magzati sejttranszplantáció egy olyan eljárás, amelynek során magzati sejteket ültetnek be Parkinson-kórban szenvedők agyába, hogy helyettesítsék a substantia nigra dopamintermelő sejtjeit. Bár ígéretes, ez a kutatási terület az egyik legellentmondásosabb. Egyes tanulmányok azt találták, hogy a magzati sejttranszplantáció a súlyos akaratlan mozgások (diszkinézia) növekedését okozza az agyban lévő túl sok dopamin miatt. Erkölcsi és etikai kifogások is vannak a magzati sejt implantátumok használatával szemben. Ennek eredményeként más kezelési módszereket is vizsgálnak.

Hogyan segíthetnek az őssejtek a Parkinson-kórban szenvedőknek?

Az őssejtek a test összes szövetének szülősejtjei. Ez azt jelenti, hogy bármilyen típusú sejtté alakulhatnak. A remény az, hogy végül képesek lesznek ezeket a sejteket olyan speciális sejttípusokká alakítani, mint például a dopamintermelő neuronok, amelyek felhasználhatók a Parkinson-kór kezelésére. Ugyanakkor aggodalomra ad okot, hogy a betegeknek ugyanolyan kockázata lehet az akaratlan mozgások megnövekedésének, mint a magzati sejttranszplantáción átesetteknek. És a magzati sejttranszplantációhoz hasonlóan az őssejtterápiát is erkölcsi és etikai vita övezi.

Milyen genetikai kutatások zajlanak?

A kutatók olyan géneket vizsgálnak, amelyek a dopamintermelésért felelős fehérjéket kódolják. Az agyban lévő dopamin mennyiségének növelésével a Parkinson-kór tünetei minimalizálhatók, ha nem előzhetők meg.

Milyen egyéb kezeléseket kutatnak?

  • Gyógyszeres kezelések. A kutatók olyan gyógyszereket vizsgálnak, amelyek gátolják a glutamát, az idegsejteket elpusztító aminosav hatását, valamint a Q-10 antioxidáns koenzim szerepét lassítja a Parkinson-kór progresszióját.
  • Neurális növekedési faktor. Előzetes tanulmányok kimutatták, hogy az idegi növekedési faktor (az idegek növekedését serkentő vegyi anyag) újraéleszti a dopamin termeléséhez szükséges alvó sejteket, drámai módon javítva a tüneteket.
  • Mély agyi stimuláció. Kutatás folyik annak jobb megértésére, hogyan működik a mélyagyi stimuláció Parkinson-kórban. A kutatók az agy stimulálásának jobb módjait is tanulmányozzák.

Ajánlott:

Érdekes cikkek
Menopauza tünetei: menopauza jelei
Olvass tovább

Menopauza tünetei: menopauza jelei

A menopauza akkor következik be, ha 12 egymást követő hónapja nem menstruál, és nem vagy terhes vagy beteg. Ez az öregedés normális velejárója. Ez azért történik, mert a női nemi hormonok szintje természetesen csökken, ahogy öregszik. A petefészkek végül leállítják a petetermelést, így többé nem menstruál, és nem tud teherbe esni.

Lumpectomia (részleges mastectomia): Cél, eljárás, mire számíthatunk
Olvass tovább

Lumpectomia (részleges mastectomia): Cél, eljárás, mire számíthatunk

Mi az a lumpectomia? A lumpectomia egyfajta műtét az emlőrák kezelésére, melynek célja a rák vagy más rendellenes szövet eltávolítása a mellből. Orvosa emlőmegtartó műtétnek, részleges mastectomiának vagy excisionális biopsziának nevezheti.

Lympödéma mellrák műtét után
Olvass tovább

Lympödéma mellrák műtét után

Észrevette-e, hogy mellrákműtét után duzzadt a karja vagy a lába? Ha igen, tájékoztassa kezelőorvosát. Lehet, hogy ellenőrizni akarják, hogy van-e nyiroködéma. Gyakran előfordul, hogy a nők ezt az állapotot kapják az emlőrák-kezelést követően.